Mit ünneplünk március 15-én?

 

1848. március 15-e a pesti forradalom emlékezetes dátuma. 

 

Korán reggel a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban vártak Petőfire, aki késett. Elémentek, majd tovább Jókaihoz, hogy megvitassák a teendőket.

Eközben a Pilvax környékén Sükei Károly (szerkesztő) 500 fős tömeget mozgósított a 12 pont ismertetésével. Jókaiék megérkezésekor már egy tekintélyes létszámú csoport sorakozott fel a márciusi ifjak mögé.

 

 

 

Először az egyetemhez mentek, ahol 10 ezer fős tömeg gyűlt össze. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, felolvasta a 12 pontot, majd elindultak a Landerer-Heckenast nyomdához, hogy kikényszerítsék a 12 pont és a Nemzeti dal  kinyomtatását, amit a tömegnek szét is osztottak.

Az események délután folytatódtak a Nemzeti Múzeumnál tartott népgyűléssel. Itt határozták el, hogy a városi közgyűléshez vonulnak, hogy elfogadtassák a 12 pontot.

Ezt követően forradalmi választmány alakult 3 márciusi ifjú, 3 liberális nemes, 6 városi tanácsos részvételével. A tömeg ezután a budai várhoz indult, s a helytartótanácsnak is átadta a 12 pontot.

 

 

Még két követelésük volt: a cenzúra eltörlése, valamint Táncsics Mihály szabadon engedése. Mindkettő teljesült is. Az eseménysor egy esti, Nemzeti Színházbeli programmal zárult, a Bánk bán előadással.

Az előadás előtt Jókai beszélt a tömeghez, majd még aznap este 300 pesti joghallgató hajón elindult Bécsbe, hogy támogassák az ottani forradalmat. 

 

Forrás: http://tortenelemklub.com/node/12

 

Egy is zászlótörténelem a végére:

A piros-fehér-zöld magyar zászló eredete

 

Nemzeti szimbólumaink közül először a címer alakult ki. A címerünkben szereplő színek idővel nemzeti színekké váltak és megjelentek a zászlónkban is.

 

Egyes források és ábrázolások szerint először 1601. augusztus 3-án (a 15 éves háború kezdetén) Báthori Zsigmond és Giorgio Basta generális közt lezajlott Goroszlói csatájában már megjelentek olyan zászlók melyeken a címerünkben is szereplő piros-fehér-zöld színek szerepeltek. Később pedig 1608, november 19-én, amikor Pozsonyban Magyarország királyává koronázták II. (Habsburg) Mátyást, a szertartás során piros-fehér-zöld színeket alkalmaztak a koronázási drapérián.

 

A piros-fehér-zöld színek nemzeti színekké válásában az áttörést az 1848/49-es szabadságharc és forradalom hozta. Ekkor ugyanis már egyértelműen nemzetünket szimbolizáló zászlóként, de még farkasfogas megjelenítéssel szerepelt a három szín a magyar csapatok katonáinál. 

 

 

Az 1848. évi XXI. törvény pedig hivatalosan is rendelkezett arról, hogy nemzetünket szimbolizáló három szín a piros-fehér-zöld legyen.

Forrás: http://tortenelemcikkek.hu/node/405