2019. április 30., kedd

Így írtok Ti...



 

Az alábbi videót néztük meg...



Néhány érdekes megállapítás a diákoktól ennek kapcsán:

"Nem nevezem magam függőnek, mert napi 4-5 órát használom a telefonomat..."

"Most internetfüggő vagyok sajnos. Azért nem olyan súlyos, mert ki tudom én kapcsolni a netet, de tény, hogy akárhová megyek, a wi-fit keresem elsőnek."

"A hétvége "rosszabb", mert akkor hajlamos vagyok unatkozni, ha otthon vagyok, és már néha azt érzem telefonozás közben, hogy rosszul érzem magam, hogy ennyire pazarolom az időmet."

"Közösségi oldalak nélkül szerintem maximum 1-2 napig bírnám, Messenger nélkül viszont 1 napig se."

"Ha órán ki kell rakni és nincs a szemem előtt, már rossz érzésem van, pedig tudom, hogy nem tűnik el, én pedig nem maradok le semmi életbe vágóan fontosról."

"A videó hatása miatt egy napra letöröltem a Messengert. Egyáltalán nem hiányzott, sőt kifejezetten élveztem, hogy nem jöttek a felesleges értesítések."

"Egy nap körülbelül 10 órán keresztül használom a telefonom, leginkább olyan alkalmazásokon lógok mint az Instagram és a Twitter."

"Sok hátránya van a telefonhasználatnak. Akik már függővé váltak, nem foglalkoznak a külvilággal. Pozitív dolgok közé azt tudnám sorolni, hogy elég sok információ van fenn az interneten iskolai feladatokhoz."

"Szerintem tényleg nagyon sokszor használom a telefonom, ezt a szüleim is mondják. Megfigyeltem, amikor nincs telefonom, vagy kikapcsolom, akkor elkezdek olvasni és akkor az annyira leköt, hogy van, hogy napokig nem telefonozok, hanem olvasok. Ilyenkor elhatározom, hogy többször kéne ilyet csinálnom, aztán megint visszacsöppenek az internet világába." 

"Elég sokat használom a mobilomat, ami már sokszor engem idegesít. Akárhol vagyok, valamiért muszáj nyomkodnom, legyen az tömegközlekedésen, társaságban, asztalnál. Ha nincs nálam a telefonom, akkor kicsit furcsán érzem magam és elvonási tüneteim lesznek."

"Elzárkózottabbak az emberek, vagyis egyre kevesebb kommunikáció van élőben, mint a világhálón. Minden a posztolásról szól, mindent fel kell tölteni, mert anélkül az nem történt meg."

"21. századi betegség a nomofóbia, azaz a telefonfüggőség, és bevallom, e civilizációs betegségben szenvedek. Tipikus mániásként, mikor felvillan a kijelző, szinte bizseregni kezdenek az ujjaim, alig várom, hogy bezárkózhassam a saját világomba és nyugodtan körbenézhessek a világhálón."

"Naponta átlagosan 3-4 órát nézem a képernyőt és nem vagyok büszke magamra, ezért 1 hónapja beállítottam a telefonomon, hogy 2 és fél óránál többet ne tudjam a közösségi oldalakat használni, ezáltal sikeresen csökkentettem telefonom használatát. Általában, ha eszem, videókat nézek kikapcsolódásképp."

"Egy nap körülbelül 80-100x veszem elő a telefonom, ami nem hiszem, hogy túl egészséges. Naponta átlagosan 3 óra 12 percet használom, abból 2 óra 20 percet közösségi oldalakon töltök el, a többi 52 percet játékkal."


"Vettem a bátorságot és gondoltam kipróbálom, milyen lenne egy teljes nap telefon nélkül. Így hát a szülinapomon úgy döntöttem, megcsinálom. Előtte lévő este elalvás előtt eldugtam a telefonomat és próbáltam nem rá gondolni. Másnapra a program az volt, hogy elmegyünk egyik barátnőmmel fülbevalót szúratni és igazából már itt problémába ütköztem. Ugyanis minden reggel meg szoktam nézni, milyen az időjárás, hány fok van, hogy annak alapján tudjak felöltözni, de ezt most nem tudtam megtenni, így hát ki kellett mennem. A következő baj az volt, hogy nem tudtam megnézni az útvonaltervet, hogy merre lenne a legrövidebb eljutni oda. Az óráról ne is beszéljünk: karórát kellett felvennem. Miután meglett a fülbevaló, nem tudtam lefotózni, ami nagyon bántott... észrevettem magamon, hogy többet beszélgetek, jobban oda tudok figyelni a körülöttem levő dolgokra. Lehetséges, hogy a jövőben fogok még csinálni ehhez hasonló napokat."

(A kép forrása: http://www.infokiskunfelegyhaza.hu/hirek/olvas/beteges-telefonfuggoseg-2014-02-10-074800)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése