Április 11.
Április 11-én, a Költészet napján, szavalódélutánt rendeztünk. A
tanulók minden évfolyamról lelkesen mondták el kedvenc verseiket, többek
között Arany Jánostól A walesi bárdok, Petőfi Sándortól a Szeptember
végén, Ady Endrétől a Párisban járt az ősz és József Attila
Születésnapomra című versét is. Kellemesen telt a délután.
Izgalmasnak ígérkezik az április 28-án megrendezésre kerülő Arany János kalandtúra, melyet
az Anyanyelvápolók Szövetsége rendez. „Vargások” névvel neveztünk egy
csapattal. A kalandtúra után beszámolunk a tapasztalatokról!
A költészet napjáról iskolánk szavalóversennyel, Kicsi Sándor András nyelvész pedig a 10 legszebb magyar szóról készült írásával emlékezett meg.
"Korszerűtlen elmélkedésnek számíthat a
tíz legszebb magyar szón töprengeni, pedig a kérdés újabban internetes
fórumokon is felmerül. A jelöltek felvételekor jelentésbeli és
hangzásbeli szempontok rivalizálnak. Az addigi eredményeket Szépe György
(1959) és Zolnai Béla (1964: 52–54) foglalta össze, egy újabb gyűjtést
pedig Laczkó Mária adott közre (2009).
A tíz legszebb magyar szó első listáját francia példára Kosztolányi Dezső állította össze: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír (1933/1999: 212, idézi Szépe 1959: 56 és Zolnai 1964: 53). Nem világos például, hogy a szív és a sír
szót mint igét vagy mint főnevet vette-e fel. Kosztolányi maga is
elismerte, hogy a lista önkényes: egyaránt jellemzi őt magát és a magyar
nyelvet. Mindenesetre kiválasztott szavai rövidek, választékosak,
versbe valók.
A nyelvművelőként és stilisztaként ismert Fábián Pál huszonegy „kellemes hangzású” szót említett: alamizsna,
álom, bazsalikom, lant, csillámlik, költő, zeng, balzsam, mosoly,
remény, kellemes, kandalló, cimbalom, malom, lomb, pázsit, fülemüle,
délibáb, alélt, szellő, csemege (1958: 152). Fábián is hangsúlyozta, hogy valamely szó kellemes vagy kellemetlen hanghatása nagyban függ az egyéni véleménytől.
1958-ban már véleménykutató ankét, egy
hetilap körkérdésére adott válaszok alapján állítottak össze listát a
szerkesztők a tíz legszebb magyar szóról: csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér (Szépe 1959: 57, idézi Zolnai 1964: 53). Kosztolányi listájának tagjaival csak a gyöngy közös, Fábián Pál szavaival pedig csak a lomb. A beküldött szavakat megszámolva a következő listát kapták: szerelem, béke, szeretet, szabadság, szellő, édesanya, haza, szív, élet, csillag, továbbá tavasz, anya, álom, gyermek és hajnal (Szépe 1959: 57)."
"Laczkó Mária egy budapesti peremkerületi szakközépiskolában, mind a négy
évfolyamon (15–18 évesek körében) végzett felmérése szerint a tíz
legszebb szó a szerelem, család, szeretet, gyönyörű, szép, szeretlek, virág, barátság, anya, csodálatos, továbbá kedves
(2009: 117). Ugyanitt a tíz legcsúnyább szóra is rákérdeztek, s a
válaszok között az iskolai környezetet tanúsítóak mellett bizony
előítéletet mutatók is felbukkannak: kurva, halál, hülye, köcsög, ronda, szar, cigány, csúnya, buzi, geci, továbbá nyomorék, tanulás, iskola, bunkó, háború, betegség, buta, büdös (2009: 118). Bár a szép a nyelvben időhöz és helyhez kötött kategória, a szerelem az 1958-as (beküldött szavak) és a 2009-es listán egyaránt vezet, s mindkettőn megtalálható még a szeretet és anya is."
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése