Gólyatábor 3. nap

A 3. napba belefért a próbák mellett egy kincskereső játék, 😊-s lufit kellett megtalálni. Volt még célbadobás, fűszerfelismerés, kvízek.

Elkészült a tábori óda is:

Óda a gólyatáborhoz Ó, te magasztos, te fenséges Horány! Hol a diáksereg ritkán kel fel korány. Alant hömpölyög a vén folyam, a Duna, /ettől Magyarország és nem pedig Kuba/. És hogy mi is történt e varázsos helyen? Versenyzőkkel telt meg a kert és minden terem. A tükrösben pörgött a mazsorett botja /erről is beszámolt a Pekszi blogposztja/. Meg, hogy ki hogy húzott az evezőgépen, S hogy ropták a néptáncosok: mindig nagyon szépen. Volt még vízcsőtörés, sok-sok verseny, teszt is, Mindenki megtanulhatta: néha nyer, de veszt is. Zengem dicsőséged, ó, mennyei tábor! És a szervezőkét /bár nincs köztük Gábor.../! Ám van ott két László s Kinga, Juli, Zita, De sokat segített Robi, Móni, Rita. Aztán a DÖK-ösök kerüljenek szóba, nélkülük például nem mentünk a bótba... S a krónikás elmond egy végső hozsannát: Ujjongás köszöntse Pallagi Zsuzsannát!

Az esti programban helyet kapott egy kis játék, majd senki sem vigyázott a vonalaira, s elfogyasztotta a neki járó tortaszeletet. Végül az elmaradhatatlan búcsúbuli zárta a napot.